KOMPETENCIA ALAPÚ TANÍTÁS-TANULÁS PEDAGÓGIÁJA, PSZICHOLÓGIÁJA

Szerkesztette:
Dr. Hanák Zsuzsanna

A szerkesztett kézirat
Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program
HEFOP 3. 3.2.-05/1.-2006-04-0012/1.0.
pályázati projekt eredményeit tartalmazza a kompetencia alapú tanárképzés
gyakorlata területén.

 

 

 

Eger, 2007.


Tartalom

  • Bevezetés.............................................................................................................................. 2
  • Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben................ 4
  • Kompetencia alapú tanárképzés kialakítása Egerben............................................................. 18
  • A próbakurzusok során elvégzett mérések eredményei......................................................... 26
  • Melléklet............................................................................................................................. 34

 

 


Bevezetés

Az Európai Tanács 2000-ben meghatározta, hogy az oktatási rendszereknek milyen távlati célokhoz kell igazodniuk 2010-ig, valamint megfogalmazott öt alapkészséget is: az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozások és a szociális kapcsolatok terén. Továbbá felhívta a figyelmet az alapkészségek elsajátításának fontosságára és az úgynevezett európai dimenzió hangsúlyosságának növelésére is.
A munka abból a feltevésből indult ki, hogy az Európai Unióban jelenleg nincs közösen elfogadott álláspont az alapvető készségek, képességek körének a meghatározásában. Hagyományosan a számolást és az olvasás-írást tekintették annak, nyilvánvaló azonban, hogy az információs társadalomban felnövekvő generációk számára ennél többet kell az iskolának nyújtania, a készségek szélesebb körét kell a gyermekekben kifejlesztenie. Lényegében arról van szó, hogy meg kell újítani a közoktatás keretében fejlesztendő alapvető készségekről és képességekről való gondolkodást, ki kell alakítani azok újszerű koncepcióját, és a jövőben ez képezhetné az oktatás európai megújításának közös alapját. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az egységesülő felsőoktatási és munkaerő-piaci - szakképzési-felnőttoktatási - európai folyamatok nem lehetnek sikeresek akkor, ha a leendő európai polgárok nem rendelkeznek a szükséges készségek és képességek elvárható szintjével.
A tagállamokban sok-sok képességfejlesztő iskola van, ezek mindegyike valamilyen módon a saját gyakorlata, megoldásai mellett foglal állást, és bár többségük kötődik valamilyen irányzathoz, mindennapi pedagógiai gyakorlatukban valóban foglalkoznak a kulcskompetenciák átadásával. Hasonló a helyzet a főiskolai, egyetemi műhelyekben zajló kutatásokkal is (pl. ELTE, EKF), melyek már elindultak, így a szakemberek a kulcskompetenciák elemeinek meghatározása során - érthető módon - saját fejlesztéseik mellett is érvelnek.
A fogalomhasználat konszenzus eredménye. Az Európai Unió úgy határozott, hogy nem a 'basic skills' (alapkészségek), hanem a 'key competences' (kulcskompetenciák) kifejezést használja. Ennek oka, hogy az előbbit túlságosan korlátozónak ítélte, mert elsősorban az alapszintű írás-olvasási és számolási készségekre, illetve az életben való boldoguláshoz szükséges képességekre utal. A 'kompetencia' inkább ismeretek, készségek, adottságok és attitűdök ötvözete, és magában foglalja a tanulás képességét és módszereit is. A fogalom értelmezésében több terület találkozik egymással egy pedagógiai és egy pszichológiai dimenzió, valamint egy munkaerő-piaci követelményrendszer. A kulcskompetenciákhoz szorosan kötődik az esélyegyenlőség kérdése is. A tagállamok szintjén másképpen vélekednek bizonyos kérdésekről, például a magyar szakképzés mást gondol arról, hogy a munkaerőpiac mit tekint kulcskompetenciának, mint az angol komprehenzív iskolák rendszere. Így a kulcskompetenciák eltérő módon jelennek meg az adott ország tartalmi szabályozóiban is.


Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben

Az utóbbi évek nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó mérései, kutatásai azt jelzik, hogy a magyar diákok az elsajátított tudás alkalmazásában több területen elmarad a kívánatostól. Az évtizedek óta használatos pedagógiai, módszertani eszköztár a hatékonyság szempontjából egyre kevésbé igazolható. Nyilvánvaló, hogy a gyermekek egész iskolai pályáját, majd munkaerő-piaci esélyeit is befolyásolja, hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá alapkészségeik, képességeik megfelelő fejlesztéséhez. Az élethosszig tartó tanulás képességének és a sikeres életpálya építésének kialakításához nélkülözhetetlen a "jó tanuló" hagyományos jellemzőitől eltérő vagy azokat kiegészítő más személyiség jegyek kialakítása, erősítése, mint például: önállóság, belsőkontroll, önszabályozó tanulási készség, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködési készség, kritikai gondolkodás, problémamegoldás.
A tanári hivatás gyakorlásához különféle személyiségvonások meglétére és szakmai felkészültségre van szükség. A kompetenciák a szakmai felkészültség komponenseit: a tudást, az attitűdöket/nézeteket és a képességeket foglalják magukba. A kompetenciák formájában megfogalmazott képesítési követelmények alapul szolgálnak a pedagógusképzés tartalmának, szerkezetének megtervezéséhez és a képzettség megítéléséhez. A kompetenciákban megfogalmazott képesítési követelmények megkívánják, hogy az egyes intézmények tanárképzési programjai korszerű pedagógiai és pedagógusképzési szemléletmódot tükrözzenek, de ezen belül tág teret biztosítanak a sajátos igények és lehetőségek figyelembe vételére.
A következő ábra a "Kompetencia modell"-t mutatja be, a tudás + képességek + attitűdök vonatkozásában.

q
A tanári kompetenciák főbb tartalmi területei:

A kulcskompetenciák meghatározásának alapelvei a következők:
A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő;
a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg;
aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt;
foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

A legtöbb kompetenciaterületen nem lehetséges és nem is fontos különbséget tenni az adott kompetencia alapszintű és magasabb szintű elsajátítása között. A folyamatosan változó társadalomban az egyén a különböző helyzetekben mindig más és más követelményekkel szembesül. Ezért a feladatok bizonyos körében a megoldásához szükséges alapkészségeken túl az egyénnek rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassa.
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2005) a következő kulcskompetenciákat fogalmazta meg:
Anyanyelven folytatott kommunikáció
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció
Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén
Digitális kompetencia
A tanulás (meg)tanulása
Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia
Vállalkozói kompetencia
Kulturális kifejezőkészség
A kompetencia alapú oktatás alapdokumentuma a kompetenciafejlesztő pedagógiai program, amely biztosítja az adott kompetenciaterületet meghatározó készségek és képességek, valamint a tartalomtól független kulcskompetenciák fejlesztését.
A kompetenciafejlesztő pedagógiai program megvalósításának eszközrendszere a kompetencia alapú programcsomag. A programcsomag a tanítási-tanulási folyamat megtervezését, megszervezését és megvalósítását segítő dokumentumok, szakmai eszközök rendszere.
Pályázati projektünk célja, olyan pedagógusképzési program, illetve az ehhez szükséges tananyag, és taneszközök készítése, amely képessé teszik a tanárjelölteket a XXI. század pedagógiai gyakorlatában jelentkező kihívásokkal történő szembenézésre, felkészíti őket az elméleti és gyakorlati ismeretek és kompetenciák kreatív alkalmazására.
A program általános célkitűzései
a kompetencia-orientált fejlesztés módszertanának elméleti megalapozása, az új módszertani elemek folyamatos követése, képzésbe való beépítése,
a hallgatók felkészítése a NAT céljainak megvalósítására, a közoktatási igényeknek megfelelő feladatok elvégzésére, az ismeretek gyakorlati alkalmazására, az egészéleten át tartó tanulás megalapozására,
a hallgatók pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése.

A feladat kettős. Egyrészt a pedagógusképzésben résztvevők pedagógiai-pszichológiai ismereteinek megalapozása, amely magában foglalja a pedagógiai gondolkozók nézeteinek tanulmányozását a nevelésről, valamint a pedagógiai folyamatok társadalmi alapjai feltárását. Ezeken kívül áttekinti a pszichológia elméleti alapjait és megvalósítja a pedagógus személyiségfejlesztését. Másik célkitűzés a pedagógiai kompetenciák fejlesztése és a kompetencia-orientált képzésre való felkészítés metodikája, amely az alapozást követően a HEFOP 3.1-es programcsomagból a szociális és életviteli kompetenciaterület és az életpálya építési kompetenciaterület és az IKT, a HEFOP 2.1.-es programcsomagból pedig a kooperatív tanulás, a multikulturális tartalmak,a  projektpedagógia című programok kerülnek beépítésre a képzésbe.
A tudás alapú társadalom igényei, szükségletei alapján az iskola által szervezett iskolai és iskolán kívüli tanulásban kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a kompetenciák, képességek fejlesztése. Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja, hogy Magyarország a kooperatív tanulás tekintetében az EU átlaga alatt marad. A versengő tanulás viszont meghaladja az EU átlagát.


q

A következő táblázat megmutatja, mi jellemzi a versengő, illetve együttműködő (kooperatív) tanulást. Elgondolkodtató, hogy milyen kompetenciákat fejlesztünk az egyik, és a másik tanulási-tanítási módszer esetén.
q

Elgondolkodtató, hogy milyen kompetenciákat fejlesztünk az egyik, és a másik tanulási-tanítási módszer esetén.
Amennyiben együttműködő (kooperatív) módszert alkalmazunk tanítványainknál gyakori interakciót, hatékony kommunikációt érünk el. E módszer alkalmazása ösztönzi a csoporttagok teljesítményét, elősegíti a problémamegoldást konfliktushelyzetekben. Támogatja a divergens gondolkodást. A csoporttagok között bizalom, egymás elfogadása és támogatása jelenik meg. A tanuló között erős érzelmi elkötelezettséget tapasztalunk a tanulás mellett. A csoportmunkában munkamegosztást látunk, a társakat erőforrásként értelmezik a csoporttagok. A kudarctól való félelem csökkenése látható.
Amennyiben versengő tanulási kontextust alakítunk ki a tanulók között ritka interakciót, félrevezető, fenyegető kommunikációt tapasztalunk. Ilyen módszernél a tanulók egymás teljesítményét akadályozzák, ezáltal próbálnak győztesként végezni. Gondolkodásmódjukra nem jellemző a divergens gondolkodás. A csoportban bizalmatlanság, egymás elutasítása tapasztalható. A munka mellett csak azok köteleződnek el, akiknek esélyük van a győzelemre. Versengő szituációban a társakat, mint erőforrásokat inkább kihasználják. A munkamegosztás hiánya figyelhető meg. A csoporttagok nagy részénél a kudarctól való félelem növekszik. Mindezek egyértelműen azt mutatják, hogy az oktatásunkban a kooperatív tanulás erősítése szükséges (Tóth, 200.).
A szülők és az iskola pozitív kapcsolata rendkívül fontos. Az oktatási intézmények többsége a kilencvenes években, a Nemzeti alaptantervhez, majd a kerettantervhez kapcsolódó pedagógiai program készítése idején törekedett arra is, hogy megismerje a tanulók szüleinek véleményét az iskola működéséről. A szülők a pedagógusoktól azt várják, hogy a gyermekeiket alkalmassá tegye a munkaerőpiacon történő helytállásra, fejlesszék képességeiket, készítsék fel őket a következő iskolafokozatra. A következő grafikon a szülői elvárásokat mutatja be (Halász-Lannert, 2003.).
q

Projektünk mindezért tűzte ki a fent említett célokat.
Hat programot adaptáltunk:

 

1. Életpálya-építési kompetenciák

A fejlesztés célja:

Az életpálya építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladat a tanulók felkészítése arra, hogy az életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni.

A fejlesztés fókuszában álló képességcsoportok, ismeretek és attitűdök:

A helyzetelemzés képessége: helyzetfelismerés, a körülmények felmérése. Saját teljesítőképességük ismerete, a helyzetértékelés, önértékelés igénye.
Információkezelés képessége: önálló adatgyűjtés, rendezés, összefüggések feltárása. Kíváncsiság, az okok keresésének igénye.
Stratégiaalkotás, a tudatos tervezés képessége: célmeghatározás, útkeresés, az utak közötti választás, a tevékenységek tartalmának tervezése, ütemezése. Céltudatosság, időérzék, pontosság.
A tervek megvalósításának képessége: normakövetés, alkalmazkodás, kooperáció, szerepismeret, önellenőrzés, ellenőrzés, értékelés. A normakövetés igénye, az együttműködés igénye, tolerancia, kudarctűrés, kitartás, küzdőképesség.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése az alábbi műveltségterületek tananyagtartalmaiba ágyazva valósul meg:
Ember és társadalom.
Ember a természetben.
Földünk és környezetünk.
Életpálya-építési ismeretek.
Művészetek.
Testnevelés és sport.


Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei:
A tanulónak minden esetben tisztában kell lenni a kapott feladat céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető egyértelműen meghatározható követelményekkel.
A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen.
Az alkalmazott módszerekhez és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük, a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.
Szokássá kell alakítania a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.
Teret kell adni hozzá és értékelni kell az egyéni megoldásokra való törekvést, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását a szolidaritást.
Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására.

2. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, melyek alapját képezik az egyén belső személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűd elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatok vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén, a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményező képesség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség, valamint a vezető és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet.
Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobb részt közvetett hatások alatt formálódnak. A program ezért egyrészt segíteni kíván a pedagógusoknak abban, hogy saját személyiségük és a tanulási környezetet olyanná formálják, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejezésére, másrészt olyan eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket.
Jellegzetes módszerek:
Kooperatív tanulás,
projekt-módszer
Vita
Dráma
Kutatás
Felfedezés
Terepgyakorlat
Interjúkészítés és újságírás.

3. IKT kompetencia-fejlesztés

Az Educatione Kht. feladata az IKT kompetenciafejlesztés területeinek kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó digitális taneszköz-fejlesztés. Emellett kiépíti a központi (informatika) irányítási rendszert, és az ehhez illeszkedő alkalmazásokat, amelyek segítségével az oktatási intézmények magasabb szinten tudják majd ellátni az oktatási programcsomagok bevezetésével kapcsolatos mérési, értékelési, képzési, tájékoztatási és egyéb információs tevékenységüket.
A Sulinet Digitális Tudásbázis a digitális tananyagokra irányuló fejlesztések, a SDT más működő tananyag-adatbázisához illeszkednek az alábbi célokat figyelembe véve:
Az SDT-be kerüljenek be azok a hazai és nemzetközi tananyagok, amelyek elősegítik a hatékony tudásátadás, és befogadás folyamatát. Emellett olyan műveltségi területek és tantárgyak is megjelennek digitális taneszköz formában, amelyek jelenleg még nem érhetőek el (pl.: alsó évfolyam tantárgyak tananyagai).
A program második fontos célja, a közoktatási rendszerben alkalmazandó komplex E-learning rendszer biztosítása, amely segíti a kompetenciafejlesztésben résztvevő intézményeket, a programcsomagok felhasználásában, alkalmazásában. A már rendelkezésre álló SDT tartalommenedzsment-rendszer (LCMS) kiegészül egy tanulásmenedzsment-rendszerrel (LMS). Ezek segítségével a felhasználók mind a tartalmakhoz, mind a tudásmenedzsment funkciókhoz hozzáférhetnek.
Az IKT kompetenciákat felölelő programcsomag tartalma a következő:
"A" komponens. Tartalmazza az 1-12. évfolyamon az informatikai téma lefedését. Kiegészül a hozzá tartozó tantervi ajánlással és tanmenetekkel, amelyek beilleszkedhetnek a helyi tantervekbe, vagy a tantervi ajánlás, tanmenetek alapján a pedagógusok önállóan is elkészíthetnek újabb tanterveket, tanmeneteket az adott témákhoz kapcsolódóan.
"B" komponens. Tartalmazza azokat a témákat, amelyeket "jó gyakorlatoknak" nevezünk, és amelyek felölelik az egyéb kompetenciaterületeket. Ide tartoznak az 1-12. évfolyam digitális tananyagai.

Mindhárom programban a programcsomagok típusai a következők:
A típus:
Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő programcsomagok, illetve az adott kompetenciaterületekhez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet részben lefedő programcsomagok.
B típus:
Kerettantervi programcsomagok, melyek az adott kompetenciákat különböző műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.
C típus:
A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.

4. Kooperatív tanulás

A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők:
Rugalmasság és alkalmazkodó képesség. A kooperatív csoportmunkában minden tanuló a maga bőrén érezheti meg az egymáshoz való alkalmazkodás nehézségét és eredményességét egyaránt.
Önálló és társas tanulásra vonatkozó képesség. A közösen végzett feladatok során az egymástól tanulás és a több forrásból származó ismeretszerzés együttes alkalmazását sajátítják el a tanulók.
Problémamegoldó képesség, kreativitás. A kooperatív tanulás középpontjában általában olyan komplex feladat áll, melynek megoldása az együttműködésen túl, a feladat több szempontú kreatív megközelítését várja el.
Kommunikációs képességek. A kooperatív csoportmunka minden esetben több megszólalási lehetőséget kínál a diákok számára. A kooperatív munka intenzívebben segíti a visszahúzódóbb diákokat az aktivitásra, hiszen kommunikáció nélkül nem lehet eredményesen elvégezni a feladatot.
Információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képessége. A csoportban végzett differenciált feladatok tág lehetőséget kínálnak arra, hogy egy időben a diákok más-más ismerethordozó, audiovizuális és IKT-eszközöket használjanak, illetve egymástól tanulják el ezen eszközök hatékony alkalmazását.

Az eredményes tanulás belső feltételeinek érvényesülését a szociális közeg is módosítja. A kooperatív tanulás során közvetett módon három szociális készség fejlesztésére is mód nyílik:
Segítségadás.
Együttműködés.
Tolerancia.

5. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés.

Ez a fejlesztés a pedagógusok önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, csökkentésük lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul. Célja a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása.
A multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés várható eredménye a tanároknál:
A tudatosság szintjének növekedése a szakmai munkában az interkulturális nevelés területén.
Nagyobb érzékenység kialakítása az iskolai és az iskolán kívüli igazságtalanságok és egyenlőtlenségek iránt.
A tanárok és a szülők közötti kommunikáció javulása.
Törekvés a tanulási környezet és a tananyag multikulturális szempontok szerinti átalakítására.
A kultúra azonos pedagógiai szemlélet és gyakorlat megalapozása.
Fejlettebb pedagógia, pszichológiai kultúra a mindennapi osztálytermi munkában.
Jártasság az interakciókra, együttnevelésre épülő tanulási-tanítási módszerekben, gazdag pedagógiai eszköztár.

Várható eredmények a tanulóknál:
A hátrányos helyzetű tanulók iskolához való viszonyának és iskolai közérzetének javulása.
A hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének javulása.
Az osztályközösség kohéziójának növekedése.
Az interperszonális feszültségek csökkenése.

A programtól hosszabb távon várható eredmény, hogy a megváltozott iskolai környezetben, illetve annak következtében a tanulók
Képesek lesznek beszélgetni a szűkebb és tágabb közösségükben növekvő kulturális és nyelvi sokszínűségről
Össze tudják hasonlítani a kultúrákat és azok értékeit.
Felismerik saját kulturális azonosságukat, nemzeti, etnikai, vallási, nemi, életkori, többségi-kisebbségi, nyelvi stb. hovatartozásukat.
Megértik és tisztelik az azonosságtudat eltérő kifejezési formáit.
Felismerik a fajgyűlöletnek, a diszkriminációnak, az előítéleteknek és sztereotípiáknak mind az egyének életére, mind a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait.

6. Projektpedagógia területek

Cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és a személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportba történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. A projektoktatás egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll.
Témaválasztás
Tervkészítés
Szervezés
Adatgyűjtés
A téma feldolgozása
A produktum összeállítása, bemutatható formában
A projekt értékelése, korrigálás.
A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele.
A projekt lezárását követő tevékenységek.

A képzési csomag konstruktivista pedagógiai alapokra épül. Ennek megfelelően a tanítási-tanulási folyamat szempontjából a következőket tartja alapvetően fontosnak:
A tanulást a tanulók aktívan létrehozzák, s nemcsak passzívan elfogadják.
A tanulók az új tudományos ismeretet, a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre.
Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyeknek a "jóságát" adaptivitásuk dönti el.
A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, a gondolatok megmagyarázása és megvitatása pedig döntő jelentőségű.
A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.

 


Kompetencia alapú tanárképzés kialakítása Egerben

Jelen pályázati projekt eredményeként új, kompetencia-alapú tanárképzés megteremtésére került sor az Eszterházy Károly Főiskolán.
Új, az adaptált programokkal kiegészült képzési céljaink a következők:

A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas legyen:
a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;
tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;
a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;
az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;
a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;
a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;
szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;
szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt:
Szakmai tudás
A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete:
az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete,
a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás,
a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, díszfunkcióinak ismerete,
egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete,
a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban,
a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete,
alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről,
az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.
Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás
széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en,
a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete,
a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének ismerete),
a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete,
a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése,
az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

Szakmai képességek
A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén:
képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni,
képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére,
képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.
A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén:
szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,
képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni,
képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni,
képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.

Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén:
képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében,
képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani,
képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására,
képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,
képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.

Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén:
képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani,
képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére,
képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni,
képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.
Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség
A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén:
rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket,
megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre,
közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében,
képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel,
képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalatait átadni,
képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni,
képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában,
képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén:
demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására,
képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is,
képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre,
érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre,
személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

Pályázati projektünk egyik feladata az volt, hogy a tanári mesterszakra való belépés előfeltétele a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítő modul (BA/Bsc) kidolgozásra kerüljön. A következő tantárgyak kialakítására került sor:

TANTÁRGYAK

Elmélet,
Gyakorlat
(heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

Pszichológiai elméleti alapok

2 + 0

Koll.

2

A pedagógus személyiségfejlesztése

0 + 2

Gyj.

2

Gondolkodók a nevelésről

2 + 0

Koll.

2

A nevelés társadalmi alapjai -
elmélet és gyakorlat

2 + 0
0 + 2

Koll.
Gyak.

2
2

Információ és társadalom*

2 + 0

Koll.

2

(Tantárgyleírások ls. melléklet)
Az alapképzés során felvehető, a tanári mesterszakra felkészítő kurzusok mind elméleti, mind gyakorlati jellegükkel hozzájárulnak, hogy a hallgatók megfelelő betekintést kaphassanak a tanári mesterségbe, a nevelői, oktatói munkába. Megismerkednek az iskola kultúrtörténetével, nyomon követhetik a nevelési eszmények és a gyermekkép, valamint az intézményrendszer, illetve és az alternatív irányzatok változásait. Kiscsoportos foglalkozások keretében nyílik alkalom arra, hogy megvitassák saját és a neveléstudomány nézeteit.
A 10 kredit teljesítése a tanár szakra történő belépés előfeltétele.
Az Eszterházy Károly Főiskolán több kompetencia domináns fejlesztését tűztük ki célul, ezért speciális képzések kidolgozása is megtörtént, ezek a következők:

Játék- és szabadidő-szervező tanári szakterület

A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként a pedagógusjelölt képes a játék különböző formáit motiváló, személyiségfejlesztő eszközként használni, valamint felmérni a csoport, az emberek igényét, a hely és az időtartam adta lehetőségeket, illetve különböző játék- és szabadidős tevékenységeket kezdeményezni, megszervezni és vezetni.

A Multikulturális nevelés

A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola világában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitottak mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására, képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek az elfogadását segítik. Célja továbbá a multikulturális szemlélet formálása. A képzés ugyanakkor a csoportközi, az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésével, az előítélet és etnocentrizmus csökkentésével a különböző kultúrájú tanulók és munkatársak együttes munkájának eredményes szervezésére, és a folyamat közben szükségszerűen fellépő feszültségek, konfliktusok hatékony kezelésére is felkészít.

Az inkluzív nevelés

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elméleti, módszertani és gyakorlati tudásuk birtokában készek és képesek a különleges gondozásra jogosult gyermekek, tanulók befogadó nevelésére, differenciált csoportos foglalkoztatására többségi keretek között, együttműködésre a segítő szakmák képviselőivel és a szülőkkel.

Család és Gyermekvédelem

A képzés célja, olyan pedagógusok képzése, akik képesek az oktatási és nevelési intézményben gyermekvédelmi feladatok ellátására, valamint rendszerszemléletükből adódóan a gyermek-család diádot egységben kezelni; akik a kompetencia körükbe tartozó intervenciókra alkalmasak; akik készek a család- és gyermekvédelmi munkát segítő szak- és szakmai szolgáltatást biztosító intézményekkel együttműködni; akik működési területükön a jogi és etikai normákat betartják és betartatják.

Tehetségfejlesztés

A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik megbízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetség azonosítás és fejlesztés témakörében; képesek a különböző életkorú és társadalmi helyzetű tehetséges gyerekek, ifjak, felnőttek szenzitív fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására, gazdagítására.

Kollégiumi nevelés

A képzés célja a bentlakásos intézmények, alap-és középfokú kollégiumok és gyermekotthonok számára olyan pedagógusok képzése, akik képesek a színtér specifikus szocializációs, szociális, motivációs, életmód mintaadó, tanulást támogató, tudás- és értékközvetítő, személyiségfejlesztő intézményi funkciókat segíteni; képesek a helyi szükségletekhez igazodó intézményi programokat, egyéni és csoportos tevékenységeket megtervezni, végigvezetni, elemezni, értékelni.

(A képzések tantervi hálói ls. melléklet)


A próbakurzusok során elvégzett mérések eredményei

Méréseket vezette: Dr. Nagy Mária
A mérések célja: (a projekt vállalásának teljesítésén túl) az volt, hogy felmérjük a hallgatóknak a vizsgált kompetenciákkal, illetve magával a tanári mesterséggel kapcsolatos attitűdjeit. Nem reméltünk ugyan nagy változást a két mérési időpont között, ám a második mérés arra is alkalmat adott, hogy a hallgatóknak a kurzussal kapcsolatos véleményét megtudjuk.

Mérési adatok:
23 oktató kurzusait vizsgáltuk, mindkét alkalommal.
1. mérés: 427 hallgató. II. mérés: 442 hallgató

A hallgatók adatai:
q
A hallgatók 77%-a az új módszerekkel ismerkedhetett meg a kurzusokon, 33%-a a kereszttantervi kompetenciákkal. (1 oktató a kettő kombinációjára vállalkozott.)


A hallgatók adatai (folytatás):
q
A hallgatók nagyrészt a felsőbb évfolyamokról kerültek ki (40% harmadéves, 35% vegyes évfolyam - többnyire harmad- és negyedévesek)
q
A hallgatók nemek szerinti megoszlása tükrözi a főiskolán belüli arányukat.

A hallgatók aránya a látogatott kurzusok szerint:
q
A legtöbben (35%) szakmódszertani kurzusokon, illetve egyéb (társ-) szakok (andragógia, művelődésszervező, szociálpedagógia) vettek részt, a pedagógiai-pszichológiai kurzusokon részt vettek aránya összesen 36%.
A hallgatók adatai (folytatás):
q
(A kérdőívben a pályatervekre vonatkozó válaszehetőségek: 1. Feltétlenül ilyen területen szeretnék dolgozni. 2. Ha lehetőség adódik, kipróbálnám magam ezen a pályán. 3. Más munka jobban érdekel, de ez még változhat. 4. Csak akkor fogok ilyen jellegű munkát keresni, ha nem adódik jobb lehetőségem. 5. Egyéb)

A hallgatók többsége (57%) a pályán szeretne elhelyezkedni, és elenyészően csekély (5%) azok aránya, akik semmiképpen nem tudják elképzelni magukat tanult szakmájukban.


A mérési eredmények:

A szakmai beállítódással, nézetekkel kapcsolatos állítások választása (válogatás)

 

Első mérés

Második mérés

Állítás

Átlag (elő)

Szórás (elő)

Átlag (utó)

Szórás (utó)

A diákok abból tanulják a legtöbbet, ha saját maguk találják meg egy probléma megoldását.

3,45

,653

3,35

,640

A cigány gyerekeket nehezebb tanítani.

2,98

,877

2,95

,894

A tanár legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket az önálló tanulásra.

3,20

,675

3,27

,691

A tanár legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket a szaktárgyára.

2,74

,717

2,87

,731

Szerintem sokszor hátráltatja a sikeres munkát, ha együtt kell valamit megcsinálni.

2,00

1,646

2,05

,789

Jobb, ha a tanár - és nem a diák - dönti el, hogy milyen tevékenységeket folytassanak a tanulók.

2,73

,737

2,83

,787

Úgy gondolom, jó főnök lennék.

2,73

,737

2,83

,787

Szerintem érdekesebbé teszi az iskolai munkát, ha több különböző kultúrájú gyerekkel kell dolgozni.

3,05

,757

3,01

,735

Általában csendes osztályterem szükséges ahhoz, hogy a tanulás hatékony legyen.

3,12

,838

3,17

,746

A cigányok saját maguk tehetnék a legtöbbet azért, hogy a társadalmi megítélésük javuljon.

3,43

,766

3,36

,742

A két mérés értékei nem sokban térnek el, az irányuk sem egyértelmű. Nem is nagyon vártunk más eredményt, hiszen a képzés folyamat jellegű, a hallgatók többsége már több éve tanul nálunk, és nézeteiket egyéb tényezők is befolyásolják. Összességében elmondható, hogy a hallgatók nézetei közelebb állnak egy modernebb, tanulóközpontú, cselekedtető pedagógiához, mint ennek ellenkezőjéhez - ez az egymással némiképp ellentétes állítások választásából derül ki.


A saját személyes tulajdonságokkal, viselkedéssel kapcsolatos állítások választása (válogatás)

 

Első mérés

Második mérés

Állítás

Átlag (elő)

Szórás (elő)

Átlag (utó)

Szórás (utó)

Új helyzetekben könnyen kiismerem magam.

2,88

,643

2,98

,668

Vannak hosszú távú terveim.

3,45

,748

3,38

,771

Igyekszem környezettudatosan élni.

3,20

,685

3,00

,650

Nehéz helyzetekben is feltalálom magam.

3,04

,651

3,10

,710

Az esetek többségében elmondom azt, amit valójában gondolok.

3,16

,741

3,33

,629

Jól tudok együttműködni másokkal.

3,30

,647

3,27

,736

Szívesen segítek másoknak a tanulásban.

3,34

,695

2,28

,919

Nem szeretem a csoportfeladatokat, mert akkor gyakran mások helyett kell dolgoznom.

2,05

,803

3,25

,667

Gyakran megosztom a tudásomat, információimat másokkal.

3,28

,575

3,28

,655

A hallgatók önképével kapcsolatban is meglehetősen pozitív kép bontakozik ki. Önmagukat meglehetősen együttműködő, tudatos (és környezettudatos) egyéneknek látják.
A hallgatók véleménye és attitűdje a kurzussal kapcsolatban


Állítás

Átlagosztályzat

Szórás

A kurzus után kicsit másképp látom a tanári munkát.

3,23

,710

Ezen a kurzuson jobban megismertem a többieket.

3,14

,716

Ezen a kurzuson jobban megértettem a tananyagot.

3,06

,750

A módszerek színesebbé, élvezetesebbé tették a szemináriumi munkát.

2,98

,786

Olyanok is bekapcsolódtak a munkába, akik inkább hajlamosak passzívak maradni.

2,91

,863

A félév elején kedvező volt az óráról szerzett benyomásom.

3,37

,627

Tetszett ez az óra, szerettem ide járni.

3,32

,721

(Az állításokat a hallgatóknak egy négyfokú skálán kellett értékelniük. (1. egyáltalán nem így van 2. inkább nem 3. inkább igen 4. egyértelműen igen)
A hallgatók a kurzusokat inkább pozitívan ítélték meg. Legerősebb hatásnak a tanári munka megítélésében mutatkozó változást érzik, legalacsonyabbnak a kurzus tetszésindexe mutatkozott.
Méréseket végeztünk azzal a céllal, hogy a hallgatók véleményét elemezzük, saját kompetenciáik megítélésén keresztül. Vizsgálati módszerünk kérdőív (lásd. melléklet).
A kérdésekre adható válaszok:
1. Nagyon elégedetlen magával
2. Elégedetlen magával
3. Átlagosnak tartja magát
4. Jónak tartja magát
5. Nagyon jónak tartja magát

Számszaki eredmények a kompetenciákkal összefüggő elégedettséggel kapcsolatban:


Kompetenciák

Bemenet

Bemenet

átlag

szórás

átlag

szórás

Életpálya-építési kompetenciák

3,46

0,1556

3,74

0,1131

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

3,44

0,1838

3,63

0,2687

Kooperatív tanulás

3,76

0,0354

3,93

0,0424

Multikulturális tartalmak, inter­kulturális nevelés

3,63

0,3818

3,74

0,1626

Projektpedagógiai területek

3,66

0,0495

3,85

0,1414

Összesen

3,54

0,1909

3,73

0,2828

 

q
A számszaki eredményekből levonható konklúzió, hogy az eredmények azt mutatják, hallgatóink az életpálya-építési kompetenciáik fejlődését ítélik meg első helyen. Fejlődött a többi kompetencia megítélése is, de kisebb mértékben.
A projektünk a kompetencia alapú képzés sikeresen elkezdődött, és hosszabb távon lényeges fejlődést várunk

Véleményeltérések különböző hallgatói csoportok között

A varianciaelemzés alapján néhány érdekes különbség is kimutatható a különféle hallgatói csoportok véleménye, attitűdje és önképe között. A nemek közti szignifikáns eltérések  alapján elmondható, hogy a férfihallgatók kicsit hagyományosabban gondolkodnak sok szakmai kérdésről, mint a hallgatónők (pl. inkább hiszik, hogy a cigány gyerekeket nehezebb tanítani, és kevésbé hiszik, hogy az órát érdekesebbé teszi, ha különböző kultúrájú tanulók dolgoznak együtt). Ugyanakkor a fiúk erősebben hisznek abban, hogy a diákok többet tanulnak abból, ha saját maguk találják meg a problémákra a válaszokat. A lányok segítőkészebbnek és kooperatívabbnak gondolják magukat, mint a fiúk, az utóbbiak viszont magabiztosabban nyilatkoznak arról, hogy jó főnökök lennének.
A fejlesztendő kompetenciák, illetve használt módszerek alapján mutatkozó szignifikáns eltérések közül kiemelhetők a következők: a projekt módszerrel oktatott hallgatók - a nem ezzel a módszerrel oktatottakhoz képest - minden állításnál kevésbé "progresszívnek", vagy kevésbé magabiztosnak mutatkoznak, és a kurzus módszerével is kevésbé elégedettek. A kooperatív módszer szerint tanított hallgatók társaiknál valamivel határozottabban vallják azt, hogy "A diákok abból tanulják a legtöbbet, ha saját maguk találják meg egy probléma megoldását". A szociális, életviteli kompetenciák fejlesztésében részesült hallgatók társaiknál kevésbé hiszik, hogy jó főnök válhatna belőlük. Az IKT-kompetenciák fejlesztése meglehetősen ellentmondásos összefüggésben van a hallgatók nézeteivel. Általában elmondható, hogy néhány kérdésben szignifikáns módon konzervatívabbnak bizonyulnak, mint társaik (például kevésbé hisznek a tanulói közös munka hasznában, így aztán kevésbé hívei a csoportmunkának). Elképzelhető, hogy az IKT-kompetenciák fejlesztése kicsit másképp viselkedik, mint a többi (az új infokommunikációs eszközök alkalmazása sokkal inkább magányos és technikai jellegű tevékenység). Az életpálya építési kompetenciákat fejlesztő kurzusok hallgatói elsősorban az önismeret területén mutatnak eltérést társaiktól. Jóval határozottabbak abban, hogy belőlük jó főnök válhat, vagy hogy az új helyzetekben jobban kiismerik magukat. Az oktatásról vallott nézeteikben ugyanakkor társaiknál esetenként konzervatívabbnak mutatkoznak. Mindezek a különbségek azonban feltehetőleg a kurzus egyéb jellemzőivel (hallgatói összetétel, előképzettség, az oktató személye) mutatnak erősebb összefüggést.

Következtetések

A mérések a hallgatói nézetek változását kevésbé mérték, viszont új eredményhez vezettek a hallgatók nézeteinek feltárásában, a különböző hallgatói csoportok beállítódásában mutatkozó különbözőségek meglétének jelzésében, illetve a kurzusok hatásának vizsgálatában. Ezeknek szisztematikus feltárására, saját munkánk javítása érdekében is, a jövőben erőteljesebben törekszünk. Talán ez az elhatározás a mérések legfőbb eredménye.


Melléklet

 

1. Tantárgyleírások
2. Tantervi hálók
3. Tanári mesterszak tantervi hálója és kompetencia listája
4. Kérdőív

 

 

 

 


1. Tantárgyleírások

Pályázati projektünk egyik feladata az volt, hogy a tanári mesterszakra való belépés előfeltétele a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítő modul (BA/Bsc) kidolgozásra kerüljön. A következő tantárgyak kialakítására került sor:


A tantárgy megnevezése:
Pszichológia elméleti alapok

Kódja:
NBP_PS018_K2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység: Pszichológia tanszék

A kurzus jellege:
Előadás

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:

Az értékelés formája:
Kollokvium

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatók számára a pszichológia tudományába. Ismerjék meg a hallgatók a pszichológia fogalmát, tárgyát és módszereit. Kapjanak áttekintést a pszichológia fontosabb területeiről, ezeken belül azokról a kérdésekről, jelenségekről, amelyek fontosak az emberek megismerése, az emberekkel való bánásmód szempontjából. Ismerkedjenek meg a hallgatók a pszichológia fontos kérdéseire adott legújabb kutatásokkal és azok eredményeivel. A tantárgy további célja olyan ismereteket adni a hallgatóknak, amellyel fejlődik emberismeretük, betekintést nyerjenek az emberi viselkedést meghatározó tényezőkbe, jellemzőkbe és törvényszerűségekbe. Ilyen módon kívánjuk erősíteni azoknak a hallgatóknak az elköteleződését a tanári pálya irányában, akik érdeklődnek az emberi lélek, az emberi viselkedés, és az emberekkel való bánásmód iránt.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • A pszichológia fogalma, tárgya, módszerei, fontosabb területei, története
  • Az emberi személyiség és fejlődése:
    • a személyiség tipológiai megközelítése (Hippokrátész és Galenosz, Kretschmer, Pavlov és Eysenck tipológiája
    • fontosabb személyiségelméletek (freudi pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia)
    • a személyiségfejlődés főbb elméletei (Erikson)
  • Az embert meghatározó fontosabb pszichológiai jelenségek:
    • érzékelés, észlelés szerepe a megismerésben
    • tanulás, főbb tanuláselméletek
    • emlékezet jellemzői
    • gondolkodás, a fogalmi és képzeleti gondolkodás fontosabb jellegzetességei
    • intelligencia fogalma, főbb elméletei
    • motiváció és érzelmek, humánmotivációs rendszerek
  •  Az ember és az őt körülvevő társas tér:
    • szocializáció fogalma, jelentősége
    • szociális státusz, szerepek, szereptípusok
    • személypercepció fogalma, eltérései a tárgyi világ percepciójától
    • attitűd fogalma, összetevői, funkciói
    • előítéletek fogalma, okai, feloldási lehetőségei

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: Kollokvium

Kötelező irodalom:

  • Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde Személyiség és szociálpszichológia: távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001 15-24, 25-36, 37-56, 79-90, 95-102, 103-114, 115-124, 125-134
  • Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001., 8-24, 37-117
  • Tóth László Pszichológia a tanításban. Pedellus tankönyvkiadó, Debrecen 2000 8-13, 60-67, 71-75, 76-79, 79-82, 82-97,
  • Pléh Csaba: Magyar hozzájárulások a modern pszichológiához. In: Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (16-37)
  • Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (297-404)

Ajánlott irodalom:

  • Atkinson: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
  • Bernstein-Roy-Srull-Wickens: Psychology. Houghton Mifflin Company, Boston, 1987.A
  • Charles Carver- Michael Scheier: Személyiséglélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató:
Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna
Oktatók: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde



A tantárgy megnevezése:
A pedagógusszemélyiség-fejlesztése

Kódja:
NBP_PS003_G2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység: Pszichológia tanszék

A kurzus jellege:
Gyakorlat

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:

Az értékelés formája:
Gyakorlati jegy

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A tantárgy célja: részint a hallgató elméleti ismereteinek bővítése a kommunikáció és a személyiségfejlődés-fejlesztés témakörében, részint a pályaorientáció, hogy a hallgatók tisztában legyenek saját mozgatórugóikkal, szándékaikkal, mélyebb motivációjukkal a tanári pályát illetően. A hallgatók empátiás készségének a fejlesztése, és hogy gyakorlatot szerezzenek, készségeket sajátítsanak el a másokkal való kommunikációban, konfliktusok rendezésében. Így a hallgatók személyiségének az az oldala fejleszthető, amely fontos abból a célból, hogy később a nevelőmunka során képessé váljanak a tanítványaikkal megfelelő kapcsolatot kialakítani, azok személyiségét pozitív irányba befolyásolni.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • Elméleti alapok:
    • A pályaorientáció, pályaszocializáció alapterületei
    • Az önismeret, az önismereti munka fogalma, az önismeret szempontjából fontos alapfogalmak tisztázása, és a személyiségfejlesztés mentálhigiénés szerepe, jelentősége a pályaorientáció szempontjából
    • A kommunikáció elméleti alapjai, a kommunikáció csatornái, kommunikáció, kommunikációs készségek a pedagógiai szituációban
    • A kommunikációs készség és személyiségfejlesztés lehetőségei, az önismereti és egyéb tréningcsoportok
  • Tréning:
  • A csoportkohéziót növelő gyakorlatok
  • A csoporton belüli együttműködés fejlesztése
  • Csoportalakulással összefüggő gyakorlatok (ismerkedés, bemelegítő, kapcsolatteremtő gyakorlatok)
  • Értékrend tisztázását segítő gyakorlatok
  • Érzések kifejezését, empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok
  • Kommunikációs készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok
  • Konfliktus kezelő készség fejlesztését segítő gyakorlatok
  • Társas hatékonyság fejlesztését szolgáló gyakorlatok
  • A csoport lezárását segítő gyakorlatok

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: gyakorlat

Kötelező olvasmányok:

  • Hadnagy József: Gyermekcsoportok létrehozásának és működtetésének módszertani sajátosságai. In: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna -Dr. Ludányi Ágnes szerk.): Esélyteremtés a pedagógiában tanulmánykötet. Phare-Hu-9705-0202-0003/076 sz. pályázattámogatásával 2001. 7-27
  • Bagdy Emőke - Telkes József Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest 1990. 34-72, 95-110, 113-120, 122-136, 141-162, 185-289
  • Rudas János: Delfi örökösei, Animula, Budapest, 2000., 14-125

Ajánlott irodalom:

  • Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest 1992
  • Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest. É. N.
  • Rudas János (szerk.) Önismereti csoportok, Animula, Budapest

A tantárgy oktatásáért felelős oktató:
Dr. Hanák Zsuzsanna
Oktatók: Hatvani Andrea Taskó Tünde, Héjja-Nagy Katalin

 


 


A tantárgy megnevezése:
Gondolkodók a nevelésről

Kódja:
NBP_NV009_K2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység:
Pedagógia Tanszék

A kurzus jellege:
Előadás

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:

Az értékelés formája:
Kollokvium

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a gondolkodástörténet nagy alakjainak nézeteit a nevelésről, az iskoláztatásról. A tantárgy során fontos feladat a nevelés hatásfolyamatának, mint különböző modelleknek a bemutatása, valamint a rendszeres személyiségfejlesztésben érvényesülő érték - és ember -, cél - és módszerfelfogások problematikáinak tematizálása, összefüggésben a korszakban uralkodó filozófiai áramlatokkal, nevelés - és iskolafilozófiai irányzatokkal, iskolákkal.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • Az ókori nevelés (görög és római filozófusok a nevelésről (Szókratész, Platón, Arisztotelész. Cicero, Quintilianus)
  • A középkori nevelés (a keresztény  (Szent Ágoston) és a muszlim gondolkodók a nevelésről
  • A reneszánsz és a humanizmus (Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vives, Francois Rabelais, Michel de Montaigne)
  • A reformáció és ellenreformáció hatása (Luther, Pázmány Péter)
  • Az átmenet korszaka: XVII. Század (Johannes Amos Comenius, Apáczai Csere János, John Locke)
  • A felvilágosodás Rousseau, Helvetius, Pestalozzi, Tessedik felfogása
  • A XIX. Század, (August Comte, Herbert Spencer, Schopenhauer és Nietsche, Don Bosco nézetei, Herbart, Frőbel)
  • A XX. Század (William James, Dewey, Eduard Claparede, Maria Montessori, Ovide Decroly, Rudolf Steiner, Helen Parkhaust, Georg Kerschensteiner, Celestin Freinet, W. Dilthey, Spranger, Petersen)
  • A szociálpedagógiai irányzat (Emile Durkheim, Paul Bergemann ,Paul Barth ,Paul Natorp, Foerster.
  • Fináczy Ernő, Nagy László, Weszely Ödön, Imre Sándor, Karácsony Sándor)

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: Kollokvium

Kötelező irodalom:

  • Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest. 2004.
  • Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Bp. 2003.
  • Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest. 1997.
  • Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Neveléstörténet.
  • Parkay, Forrest W. - Hardcastle, Beverly: Becoming a Teacher. Accepting the challange of a profession. University of Florida - Southwest Texas State University. Massachusetts 1990.
  • Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 2001.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató:
Lachata István
Oktatók: Bodosi Béla, Lachata István,


A tantárgy megnevezése:
A NEVELÉS TÁRSADALMI ALAPJAI elmélet

Kódja:
NBP_NV001_K2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység:
Pedagógia Tanszék

A kurzus jellege:
Előadás

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:

Az értékelés formája:
Kollokvium

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A kurzus célja a nevelés társadalmi jelentőségének és társadalmi beágyazottságának bemutatása. Fel kívánja kelteni a hallgatók érdeklődését a társadalmi folyamatok alakulásában meghatározó szerepet játszó nevelői hivatás összetettségére és tartalmi gazdagságára. A kurzus a nevelésszociológiai megközelítés mellett, építeni kíván a hallgatók előzetes élettapasztalataira és mindennapos tudására is. Érdeklődésük és elméleti tudásuk elmélyítése mellett alapot nyújt a tanár szakos MA képzésbe való belépéshez is. Az előadások érintik az oktatási expanzió, az életen át tartó tanulás, a tudás társadalmi meghatározottsága és az egyén életében betöltött szerepének, a nevelői szakma társadalmi feladatának, a neveléssel foglalkozó formális és informális intézmények és szakmák kérdéseit.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • Történeti és elméleti háttér

Az iskolázás iránti társadalmi igények és az állami iskolarendszerek kialakulásának mintái
Az oktatás expanziója.
Tanári szerepek, feladatok (történeti és összehasonlító szempontok).
Új kihívások és lehetőségek a tanári szakmában.

  • Nevelésszociológia

Társadalom - szerkezet és mobilitás
Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke - és az oktatás kapcsolata
A családi nevelés és az iskolázás összefüggései
Szelektív és komprehenzív modellek.

  • Az iskolai élet szervezeti és eredményességi szempontú megközelítései

Csoport és szervezet az oktatásban.
Különböző szervezetfelfogások.
Az iskola belső működése és a szabályozási dokumentumok.
Az iskola szervezete - légköre.
Iskolai eredményessé, hatékonyság - eredményesség - minőség tényezői.
A jövő iskolája. Elképzelések (szcenáriók) az iskola, a társadalom és az állam kapcsolatának alakulásáról

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: Kollokvium

Kötelező irodalom:
Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, 1997.
Ferge Zsuzsa: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.

A nevelés társadalmi alapjai: szemelvények. Összeáll. és szerk. Bakacsiné Gulyás Mária Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, 1995
Iskola és társadalom I-II. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk: Meleg Csilla. Pécs, 1996.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató:
Nagy Mária
Oktatók: Mészáros Ilona
Keller Magdolna

 


A tantárgy megnevezése:
A nevelés társadalmi alapjai (gyakorlat)

Kódja:
NBP_NV002_G2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység:
Pedagógiai Tanszék

A kurzus jellege:
szeminárium

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:
A nevelés társadalmi alapjai (elmélet)

Az értékelés formája:
Gyakorlati jegy

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A kurzus kapcsolódik A nevelés társadalmi alapjai c. előadáshoz. Célja az elméleti ismeretek elmélyítése, az iskolai és iskolán kívüli nevelés gyakorlatának élményszerű felvillantása, valamint a hallgatók megnyerése a nevelői hívatás számára. A kurzus során a nevelési gyakorlatok sokszínűségét feltáró empirikus kutatások feldolgozása mellett építünk a neveléstudományi videótár anyagaira is. Esetmegbeszélések és -elemzések segítségével elmélyítjük a hallgatókban a szakmai terminológia használatát, valamint a különböző tanulási-tanítási szituációk értő elemzésének készségét. A kurzus oktatásában részt vesznek a gyakorlóiskola mentortanárai is, akik az élő pedagógia gyakorlatban ismertetik meg a hallgatókat a különböző életkorú, különböző tanulási készségekkel és motivációkkal rendelkező tanulók tanításának, nevelésének feltételeivel és új módszereivel, bemutatnak tanórán kívüli nevelési helyzeteket. A kurzus ily módon megismerteti a hallgatókat a saját élményen alapuló tanulás néhány módszerével is, és elmélyíti a nevelői hivatás iránti elkötelezettségüket.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • Az iskola cél - és kapcsolatrendszere, vezetési feladatok
  • Szülői társadalom
  • Diák-önkormányzatiság
  • Vezetési feladatok és minőségirányítás
  • A gyermekvédelem, az inkluzív nevelés és a fejlesztés területei
  • Pedagógusszerep, osztályfőnöki szerep
  • Az osztályfőnök feladatkörei, nevelőmunkája
  • A tanórán kívüli tanulási - művelődési tevékenységek, lehetőségek
  • Környezeti nevelés

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy

Kötelező irodalom:
Csapó B.: Neveléstudomány az ezredvég Magyarországán. Iskolakultúra, 2001. p. 40-44.
Zrinszky L.: Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002.
Horváth A.: Elméletek a nevelésről. OKKER Kiadó, Bp., 1997. 
Az Új Pedagógia Szemle írásai www.oki.hu
Az Iskolakultúra cikkei www.iskolakultura

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Dr. Nagy Mária
Oktatók: Dr. Mészáros Ilona, Gaál Gabriella, Keller Magdolna, Mogyorósi Zsolt, Gyakorlóiskolai mentor-tanárok

 


A tantárgy megnevezése:
Információ és társadalom

Kódja:
NBP_MI012_K2

Kreditszám:
2

A tantárgyért felelős szervezeti egység:

A kurzus jellege:
Előadás

Kontaktóraszám:
30

Előfeltételek:

Az értékelés formája:
Kollokvium

 

A tantárgy tanításának alapelvei, céljai:
A tantárgy tanításának célja az, hogy a hallgató megismerje információ és társadalom komplex kapcsolatrendszerének alapösszefüggéseit, és jobban megértse azt az információs, tudás alapú társadalmat, amelyben él és hivatását gyakorolja. Az ismeretanyag elsajátítása a hallgatók műveltségének bővítéséhez, látókörük szélesítéséhez, szakmai tevékenységük eredményesebb műveléséhez járul hozzá. A tantárgy keretein belül az ember, információ, technika és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg olyan összefüggéseket, amelyek a 21. századra kialakult információs, tudásalapú társadalom megértését segítik elő. A tananyag szerkesztésének egyik vezérlő elve a rendszerszemléletű megközelítés.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

  • Bevezetés az információtudományba - információ, természet és társadalom.
  • Az információ fogalmának matematikai-műszaki értelmezése.
  • Információ és kommunikáció biológiai rendszerekben, molekuláris információs rendszerek.
  • Jel, jelentés, információ - az információ szemiotikai dimenziói.
  • Információ és kommunikáció a társadalomban, kulturális formációk evolúciója.
  • A nyelvhasználat és a beszéd - az elsődleges szóbeliség
  • Írás, olvasás, könyvnyomtatás - a kihelyezett információtárak társadalomformáló hatásai
  • Az elektromosságon alapuló távközlés, a hang és a képrögzítés, a tömegkommunikáció
  • A számítógépes forradalom -a kezdetektől a mainframe-ig, a számítógép metamorfózisa
  • Információrobbanás, hipertext, multimédia - információkritika, az információs technológiák negatív társadalmi hatásai
  • Az információs társadalom - kultúra és tudomány a 21. században.
  • Jövőperspektívák - információs rendszerek a 21. században, globalizáció, kockázattársadalom, egyén és közösség

Követelmények a tantárgy teljesítésének feltételei: Kollokvium

Kötelező irodalom:
KOMENCZI Bertalan: Információ és társadalom. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002

A tantárgy oktatásáért felelős oktató:
Komenczi Bertalan Dr.

2. Tantervi hálók

Az Eszterházy Károly Főiskolán több kompetencia domináns fejlesztését tűztük ki célul, ezért speciális képzések kidolgozása is megtörtént, ezek a következők:
A Multikulturális nevelés

 

Tantárgyak

Elmélet -Gyakorlat (heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1.

2.

3.

4.

5.

Műveltségterületi/szaktárgyi

Alapozó

Oktatás és globalizáció

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Kisebbségi kultúrák Magyarországon

0+2

Gyj.

2

X

 

 

 

 

Társadalmi konfliktusok szociálpszichológiája

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Személyiségfejlesztés

0+2

Min.

3

X

 

 

 

 

Szakmai törzstárgyak

A multikulturális nevelés rendszere

2+0

Koll.

2

 

X

 

 

 

Multikulturális iskola

0+2

Gyj.

4

 

X

 

 

 

Esélyegyenlőségi ismeretek

2+0

Koll.

3

 

X

 

 

 

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája

2+0

Koll.

4

 

X

 

 

 

Etnikumok és nemzetiségek oktatása Magyarországon

0+2

Gyj.

2

 

 

X

 

 

Szakmód-szertani

Attitűdformálás

0+2

Min.

2

 

 

X

 

 

Multikulturális program - és tananyagfejlesztés

0+2

Gyj.

2

 

 

 

X

 

Interkulturális kapcsolatok lokális kutatása

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

Szabadon választható

Kommunikáció - konfliktuskezelés

0+2

Min.

2

A hallgatóknak a szabadon választható tárgyak közül
6 kreditet kell teljesíteniük,
amikor a tantárgy meg van hirdetve.

Interkulturális nevelés Európában

0+2

Gyj.

3

A társadalmi cselekvés pedagógiája

0+2

Gyj.

3

Kisebbségi kultúrák megismerésének módszertana

0+2

Gyj.

3

Mentálhigiéné

2+0

Koll.

3

Szakmai gyakorlat

Iskolai-szakmai gyakorlat

terepen

Gyak.

3

 

 

 

 

X

Játék- és szabadidő-szervező tanári szakterület


TANTÁRGYAK:

Elmélet,
Gyakorlat
(heti
kontakt
óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1

2

3

4

5

Szakterületi ismeretek - 16 kredit

A kultúraközvetítés elméleti és történeti aspektusai

2+0

K

3

X

 

 

 

 

Információ és társadalom*

2+0

K

2

 

X

 

X

 

Játékpedagógia

0+2

Gy

2

 

 

 

X

 

Játékpszichológia

2+0

K

2

 

 

X

 

 

A gyermekkor szociológiája*

2+0

K

3

 

X

 

X

 

Rekreáció

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Mozgásos iskolai játékok

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Szakmódszertani ismeretek - 13 kredit

A szabadidő-szervezés módszertana

0+2

Gy

3

 

X

 

 

 

Rendezvényszervezés

2+0

K

2

X

 

 

 

 

Rendezvényszervezés

0+2

Gy

3

 

X

 

 

 

Tárgykészítő játékok módszertana

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Népi kismesterségek módszertana

0+2

Gy

3

 

 

X

 

 

Szabadon választható ismeretek - min. 7 kredit

A kultúraközvetítés elméleti és történeti aspektusai

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

A filmművészet alapjai*

2+0

K

2

X

 

X

 

 

Tér - társadalom - kultúra (művelődésszociológia)

2+0

K

3

 

 

X

 

 

Kommunikáció - konfliktuskezelés

0+2

3 fokozat

2

 

 

 

X

 

Kultúraelmélet - testkultúra

0+2

Gy

2

 

 

 

X

 

Szabadon választható tárgy**

0+2

Gy

2

 

 

X

 

 

Gyakorlatok:
Gyakorlat - 4 kredit

A szakterületi tanulmányok keretében:

Intézménylátogatás (a szabadidő-felelős munkaköre és pályatükre)

0+1

Gy

1

X

 

 

 

 

Iskola - szakmai gyakorlat

0+4

Gy

3

 

 

X

 

 

 

Az inkluzív nevelés

 

Tantárgyak

Elmélet -Gyakorlat (heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1.

2.

3.

4.

5.

Műveltségterületi/szaktárgyi

Alapozó

Gyógypedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek

2+0

K

3

X

 

 

 

 

Esélyegyenlőségi ismeretek

2+0

K

3

X

 

 

 

 

Az együttnevelés pedagógiája, pszichológiája

2+0

K

2

X

 

 

 

 

Személyiségfejlődési zavarok gyermek és ifjúkorban

2+0

K

2

X

 

 

 

 

Attitűdformálás

0+2

Min.

2

X

 

 

 

 

Szakmai törzstárgyak

Mentálhigiéne

2+0

K

3

 

X

 

 

 

Habilitáció-rehabilitáció

0+2

GY

2

 

X

 

 

 

Szociális munka egyénekkel és családokkal

0+2

GY

2

 

X

 

 

 

Segítő rendszerek

0+2

GY

2

 

X

 

 

 

Szakmód-szertani

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája

0+4
(2 félév)

Gy

4

 

 

X

X

 

Tanulási nehézségek- fejlesztő eljárások

0+2

GY

2

 

 

X

 

 

Differenciált nevelés, oktatás

0+2

GY

3

 

 

X

 

 

Tanácsadás nevelőknek, szülőknek,

0+2

GY

2

 

 

 

X

 

Szabadon választható

Személyiségfejlesztés

0+2

Min.

3

A hallgatóknak a szabadon választható tárgyak közül
5 kreditet kell teljesíteniük,
amikor a tantárgy meg van hirdetve.

Kommunikáció-konfliktuskezelés

0+2

Min.

2

Projektpedagógia

0+2

GY

2

Kooperatív technikák

0+2

GY

2

A művészet szerepe a nevelésben

0+2

GY

2

Multikulturális ismeretek

0+2

GY

2

Életmód-életvitel

0+2

GY

2

Iskolai,

Iskolai,szakmai gyakorlat

0+4

Gy

3

 

 

 

X

X

 

Család és Gyermekvédelem

 

Tantárgyak

Elmélet -Gyakorlat (heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1.

2.

3.

4.

5.

Műveltségterületi/szaktárgyi

Alapozó

Társadalomismeret alapjai

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Társadalom- és szociálpolitika

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Szociális biztonság jogrendszere

2+0

Koll.

2

 

X

 

 

 

Társadalmi konfliktusok szociálpszichológiája

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Társadalmi beilleszkedési zavarok

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

Szakmai törzstárgyak

Személyiségzavarok gyermek- és ifjúkorban

2+0

Koll.

2

 

X

 

 

 

Mentálhigiéné

2+0

Koll.

3

 

 

X

 

 

Családszociológia

0+2

Gyj.

2

 

X

 

 

 

Szociális munka egyénekkel és családokkal

0+2

Gyj.

2

 

 

X

 

 

Szociális munka csoportokkal

0+3

Gyj.

2

 

 

X

 

 

Önszabályozó tanulás pszichológiája

0+2

Gyj.

2

 

 

X

 

 

Karrierépítés

0+2

Gyj.

2

 

 

 

X

 

Szakmód-szertani

Iskolai gyermekvédelem

0+1

Gyj.

2

 

 

X

 

 

Gyermekvédelem pedagógiája

2+0

Koll.

2

 

X

 

 

 

Személyiségfejlesztés

0+2

Gy/Min

3

 

 

 

X

 

Életúttervezés

0+2

Gyj.

2

 

 

 

X

 

Szabadon választható

Álláskeresési technikák

0+2

Gyj.

2

A hallgatóknak a szabadon választható tárgyak közül
4 kreditet kell teljesíteniük,
amikor a tantárgy meg van hirdetve.

Drámapedagógia

0+2

Gyj.

2

Rekreáció

0+2

Gyj.

2

A művészet szerepe a nevelésben

0+2

Gyj.

2

Szakmai gyakorlat

Iskolai-szakmai gyakorlat

terepen

Gyak.

3

 

 

 

 

X

 

Tehetségfejlesztés

 

Tantárgyak

Elmélet -Gyakorlat (heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1.

2.

3.

4.

5.

Műveltségterületi/szaktárgyi

Alapozó

A tehetség elméleti és történeti aspektusai

2+0

K

3

X

 

 

 

 

A tehetséggondozás társadalmi alapjai

2+0

K.

3

X

 

 

 

 

Iskolai tanítás-tanulás pszichológiája

0+2

Gy

2

X

 

 

 

 

Attitűdformálás

0+2

3 f. min.

2

X

 

 

 

 

Szakmai törzstárgyak

A tehetség fejlődéslélektani alapjai

2+0

K

2

 

X

 

 

 

A tehetségondozás elmélete

2+0

K

2

 

X

 

 

 

Kreativitás, a kreativitásfejlesztés pedagógiai vonatkozásai

0+2

K

2

 

 

X

 

 

Tanácsadás módszertana

0+2

Gy

3

 

 

 

X

 

Tanácsadás nevelőknek, szülőknek

0+2

Gy

2

 

 

 

X

 

Szakmód-szertani

Tehetségdiagnosztika I.

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Tehetségdiagnosztika II.

0+2

Gy

2

 

 

X

 

 

Tehetségfejlesztés módszertana I.

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Tehetségfejlesztés módszertana II.

0+2

Gy

2

 

 

X

 

 

Tehetségfejlesztés a különböző tantárgyakban

0+2

Gy

2

 

 

X

 

 

Szabadon választható

Kommunikáció-konfliktuskezelés

0+2

3 f. min

2

A hallgatóknak a szabadon választható tárgyak közül
6 kreditet kell teljesíteniük,
amikor a tantárgy meg van hirdetve.

Általános kutatásmódszertan

2+0

K

2

Mentálhigiéné

2+0

K

3

Kooperatív technikák

0+2

Gy

2

Projektpedagógia

0+2

Gy

2

A művészet szerepe a nevelésben

0+2

Gy

2

Személyiségfejlődési zavarok gyermek és ifjúkorban

2+0

K

2

Tanulási nehézségek és fejlesztő eljárások

2+0

K

2

Szakmai gyakorlat

Iskolai szakmai gyakorlat

0+4

Gy

3

 

 

 

X

 

Kollégumi Nevelés

 

Tantárgyak

Elmélet -Gyakorlat (heti kontakt óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1.

2.

3.

4.

5.

Műveltségterületi/szaktárgyi

Alapozó

Kollégiumtörténet

2+0

K

3

X

 

 

 

 

Kollégiumok a közoktatásban

2+0

K

3

X

 

 

 

 

A kollégium szervezeti felépítése, közösségei

2+0

K

3

X

 

 

 

 

Szakmai törzstárgyak

A tanulási kultúra fejlesztése

0+2

Gy

4

 

X

 

 

 

Művészet szerepe a nevelésben

0+2

Gy

2

 

X

 

 

 

Környezetpedagógia

2+0

K

3

 

X

 

 

 

Személyiségfejlesztés

0+2

Min.

3

 

 

X

 

 

Életmód, életvitel

0+2

Gy

2

 

 

X

 

 

Gyermekvédelem pedagógiája

2+0

K

2

 

 

 

X

 

Differenciált nevelés-oktatás

0+2

Gy

3

 

 

 

X

 

A szabadidő-szervezés módszertana

0+2

Gy

3

 

 

 

X

 

Szabadon választható

Kooperatív technikák

0+2

Gy

2

A hallgatóknak a szabadon választható tárgyak közül
6 kreditet kell teljesíteniük,
amikor a tantárgy meg van hirdetve.

Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

0+2

Gy

3

Múltismeret, jelenismeret

2+0

K

2

Multikulturális nevelés

0+2

Gy

2

Projektpedagógia

0+2

Gy

2

Kommunikáció-konfliktuskezelés

0+2

Min.

2

Szakmai gyakorlat

Iskolai, szakmai gyakorlat

terepen

Gy

3

 

 

 

 

X

 

3. Tanári mesterszak tantervi hálója és kompetencia listája
Projektünk támogatta a tanári mesterszak kialakítását, az elkészült tantervi háló a következő:


Kód

Tantárgyak:

Előfeltétel

Elmélet,
Gyakorlat
(heti
kontakt
óraszám)

Értékelés

Kredit

F é l é v

1

2

3

4

5

Alapozó törzstantárgyak (10 kredit):

NMP_NV008K2

A tanítás-tanulás elmélete

 

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

NMP_NV007K2

Iskolaszociológia

 

2+0

Koll.

2

X

 

 

 

 

MNP_NV006G2

A tanítás mestersége

 

0+2

Gyj.

2

X

 

 

 

 

MNP_PS020G2

A személyiség fejlődése

 

0+2

Gyj.

2

X

 

 

 

 

MNP_MI003G2

A tanári tevékenység IKT alapjai

 

0+2

Gyj.

2

X

 

 

 

 

Szakmai törzstantárgyak (14 kredit):

MNP_NV009G2

Pedagógiai tervezés és értékelés

NMP_NV008K2
MNP_NV006G2

0+2

Gyj.

2

 

X

 

 

 

MNP_NV010K2

Iskolaszervezet, iskolafejlesztés

NMP_NV008K2
MNP_NV006G2

2+0

Koll.

2

 

 

X

 

 

MNP_MI004G2

Elektronikus tanulási környezet

MNP_MI003G2

0+2

Gyj.

2

 

X

 

 

 

MNP_PS021K2

Pedagógiai - szociálpszichológia

MNP_PS020G2

2+0

Koll.

2

 

X

 

 

 

MNP_PS022G2

A tanulók megismerésének pszichológiája

MNP_PS020G2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

 

 

MNP_PS023K2

Személyiség- és egészségpszichológia

MNP_PS020G2

2+0

Koll.

2

 

 

 

X

 

MNP_PS024G2

Szakmai önismeret*

 

0+2

3 fok
min.

2

X

X

X

 

 

Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai (összesen 6 kredit felvétele kötelező):

Az iskola pedagógiai kultúrája (2 kredit felvétele kötelező)*:

MNP_NV011G2

Tanárprofilok

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV012G2

Kultúra és szocializáció

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV013G2

Pedagógiai esetmegbeszélés

MNP_NV009G2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV014G2

Multikulturális nevelés

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_PS031G2

Együttnevelés

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

A nevelés történeti és összehasonlító dimenziói (2 kredit felvétele kötelező)*:

MNP_NV015K2

Reform- és alternatív pedagógia

 

2+0

Koll.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV016K2

Iskolatörténet

 

2+0

Koll.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV017K2

Az európai iskolázás összehasonlító története

 

2+0

Koll.

2

 

 

X

X

 

A tanulási-tanítási folyamatok pszichológiai kérdései (2 kredit felvétele kötelező)*:

MNP_PS025G2

Az egyéni bánásmód pszichológiája

MNP_PS020G2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_PS026G2

Pályalélektan - pályaorientáció

MNP_PS021K2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_PS027G2

Önszabályozó tanulás pszichológiája

MNP_PS021K2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

 

Pedagógiai-pszichológiai szabadon választható tanegységek
(2 kredit felvétele kötelező)*:

MNP_NV018G2

Pedagógiai innováció

MNP_NV009G2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_NV019G2

Pedagógiai képességfejlesztés

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_AK001G2

A szabadidő - szervezés módszertana

MNP_NV009G2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_AK002K2

Andragógiai alapismeretek

 

2+0

Koll.

2

 

 

X

 

 

MNP_PS028G2

Autogén tréning

 

0+2

3 fok
min.

2

 

 

X

X

 

MNP_PS029G2

Tehetséggondozás - kreativitásfejlesztés

MNP_PS021K2

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_PS030G2

Művészetpszichológia

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

MNP_MI005G2

A pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei

 

0+2

Gyj.

2

 

 

X

X

 

A pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében végzett gyakorlat (3 kredit):

MNP_PS032G3

Nevelési-oktatási gyakorlat

 

0+3

Gyj.

3

X

X

 

 

 

Szakdolgozat - Tanári képesítő vizsga

 

Szakdolgozat  (Portfolió)

 

 

 

5

 

 

 

 

X

 

Záróvizsga -tanári képesítő vizsga

 

 

 

 

 

 

 

 

X

*: A felsorolt tárgyak közül 2 kredit felvétele kötelező az "X"-szel jelzett félévek valamelyikében.

Alapozó törzstárgyak összes kredit:

10

Szakmai törzstárgyak összes kredit:

14

Differenciált szakmai ismeretek összes kredit:

6

Pedagógiai-pszichológiai szabadon választható tantárgyak:

2

Gyakorlati képzések:
A pedagógiai-pszichológiai tanulmányok keretében:

3

Összefüggő egyéni gyakorlat

30

Szakdolgozat (portfolió):

5

Összes kredit:

40(+30)

Elmélet-Gyakorlat aránya

30-35% - 65-70%

 

 

 

 

 

 

 

MEGJEGYZÉS:
- GYAKORLATI KÉPZÉS - Iskolai, szakmai és tanítási gyakorlat - (A szakterületi tanulmányok keretében, szakterületenként minimum 3 kredit, melyet a "B" dokumentáció tartalmaz).
- Gyakorlati képzés - Összefüggő egyéni gyakorlat (30 kredit), Részletes követelmények a A/III; 3. pontjában található

 

MA tanárszak tervezett tanegységlistája
Pedagógiai-Pszichológiai és gyakorlati képzés
fejlesztendő kompetencia területek

Tantárgyak

K o m p e t e n c i á k

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Alapozó törzstantárgyak

A tanítás-tanulás elmélete

x

 

x

x

x

x

x

 

 

Iskolaszociológia

 

x

x

 

x

 

 

x

 

A tanítás mestersége

x

 

x

x

x

x

x

 

 

A személyiség fejlődése

 

 

x

x

 

 

x

x

X

A tanári tevékenység IKT alapjai

 

 

x

x

x

x

x

 

 

Szakmai törzstantárgyak

Pedagógia tervezés és értékelés

 

 

x

 

x

x

x

 

 

Iskolaszervezet, iskolafejlesztés

 

 

x

 

 

 

 

x

X

Elektronikus tanulási környezet

 

 

 

x

x

x

x

 

X

Pedagógiai-szociálpszichológia

 

x

x

 

 

x

 

 

 

Tanulók megismerésének pszichológiája

x

x

 

 

x

 

x

 

 

Személyiség és egészségpszichológia

x

 

 

x

x

 

 

 

 

Szakmai önismeret*

x

 

 

 

 

 

 

x

X

Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai

Az iskola pedagógiai kultúrája

Tanárprofilok

x

x

 

 

 

 

 

x

X

Kultúra és szocializáció

x

 

 

x

 

 

 

x

X

Pedagógiai esetmegbeszélés

x

x

 

x

 

 

 

 

 

Multikulturális nevelés

x

x

x

 

 

x

 

 

 

Együttnevelés

x

x

 

 

 

 

x

 

 

A nevelés történeti és összehasonlító dimenziói

Reform- és alternatív pedagógia

x

x

 

 

 

x

 

 

 

Iskolatörténet

x

 

 

x

 

 

 

 

X

Az európai iskolázás összehasonlító története

x

 

 

x

 

 

 

 

X

A tanulási-tanítási folyamatok pszichológiai kérdései

Egyéni bánásmód pszichológiája

x

x

 

 

x

 

 

 

 

Pályalélektan-pályaorientáció

x

x

 

 

x

x

 

x

 

Önszabályozó tanulás pszichológiája

x

x

 

 

x

x

 

x

 

Pedagógiai-pszichológiai Szabadon választható tanegységek

Pedagógiai innováció

x

x

 

 

x

 

 

x

X

Pedagógiai képességfejlesztés

x

x

 

 

 

x

 

x

X

A szabadidő szervezés módszertana

 

x

 

 

 

 

 

x

X

Andragógiai alapismeretek

 

 

 

x

x

x

 

 

 

Autogén tréning

x

 

 

 

 

 

 

 

 

Tehetséggondozás - kreativitás fejlesztés

x

 

 

 

x

x

 

 

 

Művészetpszichológia

x

 

 

 

 

 

 

 

X

Pedagógiai kutatás kvantitatív módszerei

 

 

x

 

x

 

x

 

x

Gyakorlati képzések

A pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében:

Nevelési-oktatási gyakorlat

x

x

 

 

 

 

x

x

x

 

Öszefüggő szakmai, intézményi gyakorlat (5. félév)

Összefüggő egyéni gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

  1. A tanulói személyiség fejlesztése
  2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
  3. A pedagógiai folyamat tervezése
  4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával
  5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése
  6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
  7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása
  8. Szakmai együttműködés és kommunikáció
  9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

 


4. Kérdőív

(A kiemelt szövegrészek a hallgatók kérdőívében nem szerepeltek)

Kérjük, jelölje be a skálán mi az Ön véleménye saját magáról.
1. Nagyon elégedetlen magával
2. Elégedetlen magával
3. Átlagosnak tartja magát
4. Jónak tartja magát
5. Nagyon jónak tartja magát

Életpálya-építési kompetenciák
A helyzetelemzés képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Információkezelés képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Stratégiaalkotás, a tudatos tervezés képessége


1.

2.

3.

4.

5.

A tervek megvalósításának képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
Önbizalom


1.

2.

3.

4.

5.

Öntudatos és a környezetért is felelős magatartás


1.

2.

3.

4.

5.

A világgal szembeni pozitív beállítódás


1.

2.

3.

4.

5.

A demokrácia tisztelete


1.

2.

3.

4.

5.

Tolerancia


1.

2.

3.

4.

5.

Őszinte kommunikáció


1.

2.

3.

4.

5.

Értelmes kockázatok vállalásának bátorsága


1.

2.

3.

4.

5.

Reális énkép kialakításának képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Frusztráció elviselése


1.

2.

3.

4.

5.

Reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Szabályok és a vágyak összehangolásának képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Cselekvési alternatívák meglátásának képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Döntési képesség


1.

2.

3.

4.

5.

Kezdeményező képesség


1.

2.

3.

4.

5.


Akaraterő és a kitartás


1.

2.

3.

4.

5.

Empátia


1.

2.

3.

4.

5.

Kommunikációs és kooperációs készség


1.

2.

3.

4.

5.

Vitázó- és érvelőképesség


1.

2.

3.

4.

5.

Konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség


1.

2.

3.

4.

5.

Vezető és szervezőképesség


1.

2.

3.

4.

5.

Kooperatív tanulás
Rugalmasság és alkalmazkodó képesség


1.

2.

3.

4.

5.

Önálló és társas tanulásra vonatkozó képesség


1.

2.

3.

4.

5.

Problémamegoldó képesség, kreativitás


1.

2.

3.

4.

5.

Kommunikációs képességek


1.

2.

3.

4.

5.

Információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képessége


1.

2.

3.

4.

5.

Segítségadás


1.

2.

3.

4.

5.

Együttműködés


1.

2.

3.

4.

5.

Tolerancia


1.

2.

3.

4.

5.

 

Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés
Képes beszélgetni a szűkebb és tágabb közösségükben növekvő kulturális és nyelvi sokszínűségről


1.

2.

3.

4.

5.

Össze tudja hasonlítani a kultúrákat és azok értékeit


1.

2.

3.

4.

5.

Felismeri saját kulturális azonosságukat, nemzeti, etnikai, vallási, nemi, életkori, többségi-kisebbségi, nyelvi stb. hovatartozásukat


1.

2.

3.

4.

5.

Megérti és tisztelik az azonosságtudat eltérő kifejezési formáit


1.

2.

3.

4.

5.

Felismeri a fajgyűlöletnek, a diszkriminációnak, az előítéleteknek és sztereotípiáknak mind az egyének életére, mind a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait


1.

2.

3.

4.

5.

 


Projektpedagógia területek
Aktív, önálló tanulás


1.

2.

3.

4.

5.

Új ismeretek integrálása a meglévő tudásba


1.

2.

3.

4.

5.

Egyéni interpretációk a világról


1.

2.

3.

4.

5.

Csoportmunkában való sikeresség


1.

2.

3.

4.

5.

Gondolatok szabad kifejezése


1.

2.

3.

4.

5.

 

 


Felhasznált irodalom

 

A tanárképzés képesítési követelményei
Balogh, L. (2006.) Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest Urbis Kiadó
Brassói, S. (2005.): Összefoglaló. Oktatás és képzés 2010. "Kulcskompetencia" munkacsoport eredményeiről Új Pedagógiai Szemle Budapest 5. szám
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP 3. 3. 2.-05/1.-2006-04-0012/1.0. kidolgozásra került anyagok (kézirat) EKF 2007.
Jelentés a magyar közoktatásról (2003.) (Szerk.: Halász Gábor és Lannert Judit), OKI, Budapest, 2003.
Tóth L. (2000.) Pszichológia a tanításban, Pedellus K. Debrecen
Tóth, L. (2005.): A kompetencia-alapú pedagógusképzésről. Pedagógusképzés Budapest 3. évf. 4. szám.